Amikor hazajöttem a tréningről, a Bikram Jóga Központban kezdtem tanítani. Nagyon kevés órát kaptam, így nehezen álltam át a „másik oldalra”. Karácsony előtt indult egy nyereményjáték, ahol a jógázók megírhatták saját történetüket, ekkor írtam a következőt, amit még most, több évvel később is így gondolok.

Versenyen kívül
Amikor megindult a nyereményjáték, gondoltam, ez engem nem érint,hiszen életre szóló Bikram bérletet váltottam tavasszal. De azért kedvtelve olvasgattam mások történeteit. És egyszer csak úgy éreztem, szeretném megosztani ezzel kapcsolatos gondolataimat.

Azt tapasztaltam, hogy  tulajdonképpen mindannyiunk története hasonló,
ki viccesen, ki szomorkásan élte meg és mesélte el nekünk, hogy:kipróbálta, kiakadt tőle, mégis visszament, járt rendesen, fejlődött teste-lelke, megszerette, hálát érez, és szeretni szándékozik hosszasan. De arról nem ír senki, hogy valójában kik vagyunk mi, Bikram jóga rajongók.

Van akaraterőnk, hiszen amikor már úgy letennénk, van még pár másodperc, és magasabbra emeljük, van lelkierőnk, hiszen télen a legtöbb órára még/már sötétben indulunk a jó meleg szobából, a családunk mellől, nyáron viszont amíg környezetünk a vízparti árnyékosba menekül, mi egy terembe megyünk, ahol fűtenek. Igényünk van
a precizitásra, hiszen abban leljük örömünket, hogy ugyanazokat a gyakorlatokat végezve milliméterenként győzzük le önmagunkat.

Kitartásunkkal elérjük, hogy fejlődjön testünk, lelkünk. Szeretjük önmagunkat, ha ennyi időt magunkra szánunk, tudva azt, ha mi jól érezzük magunkat, az a környezetünkre is jótékonyan kihat. Szeretjük az embereket, hiszen elviseljük izzadt közelségüket, sőt, én minél többen küzdünk, annál jobban érzem magam. Hisszük, vagy nem hisszük, a
csoportos energiák hatnak ránk. Sok hasonló tulajdonságunk van, bár életünk, céljaink, személyiségünk különbözik. Különleges emberek különleges szolgáltatást nyújtanak nekünk. És mi, akik erre igényt formálunk, mi is különlegesek vagyunk. Ugyanazokért szeretjük a Bikram jógát, a hatásait, szeretjük a közösséget, ahová
általa tartozunk. Erősek kell, hogy legyünk, hiszen a kezdeti nehézségeket leküzdve, mindig a határainkat keressük. És közben egyre jobban hajlunk, és tudunk örülni ennek.

Felmerült bennem egy kérdés: Lehet, hogy a Bikram jóga a Jó Emberek sportja?