Az alábbi kedves levél rólunk szól. Úgy gondoljuk hogy ez mond el rólunk a legtöbbet.
Köszönjük Zsófi!

Zsófi levele!

Én már Bikram jógáztam…kb. kétszer az életemben valahol a II. kerületben. Tetszett, belehalni nem tudtam, mert nem tudtam követni sem. Megmelegedtem, aztán mentem tovább. Eltelt nagyon sok év, és én nem gondoltam arra, hogy valaha még Bikram jógázni fogok. Az életem része volt mindig is a sport, így kerestem persze a lehetőségeket…..de előbb-utóbb egyik sem elégített ki.

Grétiért minden nap én mentem az oviba. Teljes agyrém 15 percig, munkahelytől az óvodáig. Állandó rohanás, így is mindig az utolsó háromban voltunkL A Pálya-Csömöri sarkán általában már füstölt a fülem…

Mígnem egy nap láttam, valaki építkezik azon a sarkon….aztán elkészült a ház, meg is lepődtem…hogy-hogy nincs kerítés (szép magyar beidegződés)????

Sosem fogom elfelejteni a napot, amikor kikerült a portálra a narancssárga sáskaállásJ

Rögtön tudtam nekem pottyantották ide ezt a helyet, nem lehet véletlen!!!!!!

Ennek lassan(de biztosanJ), 3 éve. A hozzáállásom, a filozófiám a mai napig nem változott. Én SZERETEK ide járni….ennyi, nem bonyolult. Jól érzem magam, biztonságban vagyok. Bármennyire is fáj, mindig feltöltődöm.

Nem tudnám pontosan megfogalmazni, hogy mit kaptam Tőletek, mert valószínűleg minden szó mesterkéltnek tűnne, és tudjátok ez tőlem igen messze áll. De mégis, valahogy szeretném kifejezni, elmondani, hogy más is elolvassa, és tudja, hova jön. És jöjjön!!!

A minap gondolkoztam azon, hogy minden tanár más. Mindenkitől mást kaptam az elmúlt években, mindenkinél másban fejlődtem, de komolyan, fel tudom sorolni kihez mi tartozik….:)

Jó úton járok, és valószínűleg sosem lesz vége…mindig van miben fejlődni, nekem, nagyon sok van még hátra. És ez a világ legjobb érzése! Minden egyes centiméter, minden mozdulat, minden levegővétel, az én 90 percem fontos része. A lelkem és a testem is nagyon sokat változott. A szívem megerősödött, pedig genetikailag kódolt szívritmuszavarom van. Az izmaim életre keltek, pedig a versenysportot abbahagytam 25 éve, a gerincem kiegyenesedett. De talán a legfontosabb az, hogy bármilyen küzdelmesek a mindennapok, és bármennyi szomorúság ér, amikor belépek az ajtón, ösztönösen mosolyogni kezdek…nem csak a számmal, hanem az egész testemmel.

Nekem a Bikramclub vált az életformámmá. Kriszta, Ildi, Adri, Kati, Bori, Márti, László, Tamás…TI értétek el, hogy életforma legyen, valami, amiért 41 éves fejjel is rajongok.

Tudjátok, hogy én mindig az óra előtt 5 perccel érkezemJ, és ezt sosincs időm elmondani Nektek.

Jó hogy vagytok nekem, Nekünk!!!

NAMASTÉ

Zsófi